Ciprusról

Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete Szicília és Szardínia után. Alapterülete 9251 km² tehát alig nagyobb Bács-Kiskun megyénél, mégis olykor hosszú utakat kell megtenni, egyrészt a középtájt elterpeszkedő majd‘ 2000 m magas hegylánc miatt, másrészt pedig a megosztottság miatt.

Ciprus kialakulása rendkívül érdekes, ezért a geológiát kedvelők számára valóságos paradicsom. Élő földtani képeskönyvnek is nevezhetnénk. Az embert kirándulás közben sorra érik a meglepetések: amikor azt hiszi, már mindent látott, teljesen más jellegű tájak és partszakaszok bukkannak a szeme elé.

Valójában 4 földrajzi egységre osztható: a dél-nyugaton elhelyezkedő Troodos-hegységre, az északi parton végigvonuló Ötujj-hegységre, a köztük lévő Mesaoria síkságra és a partvidékre. Érdemes még megemlíteni az Észak-nyugaton található Akamas-félszigetet, amely páratlan növényvilággal rendelkezik.

A partvidék rendkívül változatos, minden igényt kielégít! A hófehér kvarchomoktól kezdve az aranysárgán keresztül a vulkánikus eredetű feketéig mindenféle homokos öblöt talál itt a vándor, nem beszélve az egzotikus, tenger fölé nyúló krétakő- és lávasziklákról, barlangokról. Élővizekben igen szegény, csak két természetes tó van, amelyek időszakosak, a nyári hónapokra kiszáradnak viszont a téli hónapokban nagyon komoly vándormadár-állománynak adnak otthont. Minden folyó időszakos.

Az időjárás mediterránnak mondható, ami a mi fogalomrendszerünk szerint hosszú, kb. 7-8 hónapos nyarat jelent és 4-5 hónapig tartó bolondos áprilisi időt. Májustól október végéig általában egy csepp eső sem esik.

Közigazgatásilag 6 megyére oszlik, melyek mind a megyeszékhely nevét viselik. Nicosia (Európa egyetlen megosztott fővárosa), Limassol, Larnaca, Paphos, Kyrenia és Famagusta (az utóbbi kettő a törökök által megszállt területen helyezkedik el). A lakosság száma körülbelül 750 000-re tehető, bár a törökök által elfoglalt területek lélekszáma nem pontosan ismert.

Nicosia

Legfontosabb nevezetessége a megosztottsága. Döbbenetes, hogy a 3. évezred elején Európában még létezhet ilyesmi, főleg egy ilyen pici szigeten! Igen megrázó élmény bóklászni az ütközőzóna mentén és átsétálva a „határon” egy merőben más világban találni magunkat!

Paphos

Afrodité városa, számtalan ókori és kora-keresztény műemlékkel.
Limassol: Sokarcú város bájos vásárcsarnokkal, bazárnegyeddel, sok kilométeres parti sétánnyal és kerékpárúttal.

Larnaca

Talán itt leshetünk be leginkább a szigetlakók mindennapi életébe! Pezsgő, izgalmas belvárosi séta után ejtőzhetünk egyet a híres Pálmasoron frappét szürcsölgetve.

Kyrenia

Méltán viseli a Földközi-tenger gyöngyszeme becenevet, kikötője és belvárosa a középkor hangulatát idézi.

Famagusta

A lakatlan városrész és a szállodasor szívbemarkoló, hátborzongató élmény, de ezt némileg ellensúlyozza az öt évszázados velencei falon belül lévő hamisítatlan középkori óváros, pompás gótikus, bizánci és velencei épületeivel.

Agia Napa

A tényleges település igen aprócska,viszont rengeteg szálloda tartozik hozzá. Fiatalos, soha meg nem álló, napi 24 órán keresztül lüktető nyaralóhely, számtalan szórakozóhellyel és csodálatos tengerparttal.